Üvölt a csend
Üvölt a csend, és zokog a lelkem,
Nem bírja szívem tartani a könnyem.
Csak ki kell engedni, hogy ne tomboljon tovább belül
És ne romboljon le mindent kegyetlenül.
Legyűrni nem lehet mélyre
Csak a szenvedés kényszerít térdre.
Vérző szívem kiált az Istenhez: Ments ki innen!
Szorít minden legbelül, nehéz levegőt venni
És nehéz újra önfeledten nevetni, őszintén mosolyogni.
Üvölt a csend, és zokog a lelkem,
Békét akar végre összetört szívem.