Irodalom

vigyél el!

Vigyél el a tengeren túlra,
Nézzük meg együtt a tengert!
Vagy vigyél egy hegycsúcsra,
Hagy vacogjak gyöngéd testeden.

Vigyél el a Karib szigetekre!
Leszek neked Johnny Depp,
Vagy a Titanic fedélzeten
Zongoráznánk magunk a mélybe.

Vigyél el egy tetoválószalonba,
Hagy írhassam rád, hogy enyém vagy.
Rajzolnék szivecskéket a karodra,
Ha ránéznél nehogy abbahagyd.

Utána vigyél el vacsorázni is,
Ha még nem teltem volna be belőled,
De fizetek én! Még ha irreális is,
Ennyit csak megtennék érted.

De ha ezek messze lennének,
Elég magadhoz közel húznod,
Érezhessem melegséged,
Melybe betakarna hosszas csókod.

Vigyél el mélyre, legbelülre,
Emlékek sorai között kapjak helyet,
Elmédben nyomot hagyva, elmélyülve,
Csak végleg, és örökké lehessek veled.

Vigyél el, messzire.
Vigyél el, közelre.
Mindegy. Csak legyél velem.

Egy hozzászólás

  • Cseh Henrietta Pálma

    Fantasztikus költemény!

    Bízom benne, hogy minél több ilyen tehetséges diákkal gyarapszik az én egyetlen, szeretett iskolám, ahol egykoron emberré és felnőtté lettem a szó legnemesebb értelmében.

    Gratulálok Dominik, csak így tovább!

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.