Ajánló,  Történelem

A Nagy Testvér szemmel tart; George Orwell: 1984

Aki uralja a múltat, az uralja a jövőt is; aki uralja a jelent, az uralja a múltat is.

1984-et írunk, a világ három szuperhatalomra bomlott: Eurázsia, az egykori Európa országait és Oroszországot foglalja magába, Óceánia egész Amerikát, a brit szigeteket, Ausztráliát és Dél-Afrikát, Keletázsia pedig az egykori Kínát és a környékbeli országait. Mind a három hatalom kemény oligarchikus, kollektivista rendszert képviselnek. Főhősünk Winston Smith, aki a külső párt, az angszoc egyik dolgozója, Óceánia egyik lakosa az Egyes leszállópályán (egykor London). Winston hétköznapjaiba tekinthetünk be ahogy egy átlagos párttagból, rendszerellenes lesz. Winston hamarosan nagy bajba kerül, amikor egyre veszélyesebb dolgokat tesz meg.

Winston Smith, a főhős

Miért olvasd el?

A mű különösképpen ajánlatos olyanoknak akiket egy kicsit is érdekel a politika. Rendkívül sok politikai elem lelhető fel a műben, hiszen ilyen céllal is íródott. Egy politikai szatirikus regény. Attól függetlenül, hogy szatirikus, olyan igazságok lelhetők fel benne, amelyek igazak mind a mai napig is (a könyv 1949-ben jelent meg). Ilyen téma az, hogy hogyan és miért butítják el az embereket, miért vannak “felesleges” háborúk és még sorolhatnám. Elolvasása után komolyan elgondolkozik az ember és hamar rá is jön mennyire igaza is volt a műnek a politikával kapcsolatban. A művön belül beszélnek egy könyvről, ez a könyv Az oligarchikus kollektivizmus elmélete és gyakorlata Emmanuel Goldsteintől. Ez az a könyv amely részletesen foglalkozik ennek a jövőbeli világnak a politikájával. A szerzemény kirészletezi a párt jelmondatát: A háború: béke, A szabadság: szolgaság, A tudatlanság erő.

A külső párt tagjai a Két perc gyűlöleten

A háború: béke

Ez a jelmondat Goldstein könyvének első fejezete is. Ebben a korban, a három szuperhatalom állandóan háborúban állnak egymással. A háború Közép-Afrikáért folyik ,az ott élő értékes ásványi kincsekért és persze az ott élő emberekért. Ez a háború azonban csak egy látszat mindhárom hatalom részéről. A valódi ok a háborúra az gazdasági visszamaradás. A fogyasztói termékeket nem akarják, hogy feleslegesen termelődjön, ezért egy hamis háborút hoznak létre ahova felhasználják a fogyasztói termékeket. Ez gazdasági visszamaradást okoz és ezért az ország nem képes a fejődésre. De ez a párt részéről nem rossz, épp hogy jó dolog, hiszen a gazdasági visszamaradás az emberek gondolkodásának a visszafogottságát eredményezi. Azaz gazdasági fejlődés hiányában az emberek nem lesznek képesek az önálló gondolkodásra, ami épp elég ahhoz, hogy a Párt állandóan párton maradjon és ne legyenek országon belüli forradalmak. A békét az állandó háborúval tartják fent.

“A háború lényege a pusztítás – nem feltétlenül emberi életeké, hanem az emberi munka eredményeié.”- idézet a könyvből

A szabadság: szolgaság

Winstont a sok pártellenes és pártot irritáló tevékenységei miatt elviszik a Szeretet-minisztériumba, ahol mindenféle kínzásokon keresztül megkísérelnek “megjavítani”. Itt történik az, ahol O’Brien (egy belső párttag) elmondja, illetve megérteti vele mit is jelent ez a jelmondat. Lényegében O’Brien szerint – és a párt szerint is – a szabad gondolkodás által önmagunk szolgájává válunk. A saját gondolkodásunkból ered a rabság. Míg a közösség és a Párt, illetve a társadalom az, amiben az igazi erő rejlik. Valójában pedig ez embernek csak egy olyan dolga van ami tényleg az övé, ez pedig a saját agya és a gondolatai. A Párt azonban ezt is kisajátítja. Mindenféle kínzásokkal és vegyszerekkel kikényszerítik az emberből, hogy eldobja saját gondolatait és ahelyett a Párt gondolatait fogadja be magáénak. Innen hát: A szabadság: szolgaság.

“Ha el akarod képzelni a jövőt, képzelj el egy csizmát, amely örökké egy emberi arcon tapos.”

A tudatlanság: erő

A Párt számára csak egy dolog számít: hatalmon maradni. Ezt pedig minden elérhető módon megteszik. Az egyikről már volt szó, mégpedig az, hogy a gazdasági visszamaradottság az emberek elbutulását eredményezi. A Párt uralma alatt nincsen szükség értelmiségire, mert azokat kivégzik. Csak egyfajta tudományos munkát támogatnak, azokat amelyek segítenek csökkenteni az emberi szabadságot. A szilárd hatalom megtartásához az kell, hogy a nép higgyen a Pártnak és ezt kétség kívül meg is teszik. Meg sem merik kérdőjelezni azt, amit a párt mond. Ha valamit teljesen egyértelműen hazudnak, azt is elhiszik. Az embereket félelemben tartják az erejükkel, amely az emberek tudatlanságából ered.

“Az, hogy kisebbségben van, ha akár egymaga alkotja a kisebbséget, még nem jelenti azt, hogy őrült valaki. Van igazság, és van hazugság, s ha akár az egész világ ellenében is az igazsághoz ragaszkodunk, még nem vagyunk őrültek.”

Könyv vagy film?

Egyértelműen a könyv. Szokták mondani, hogy a könyv mindig sokkal jobb és sokkal tartalmasabb, mint a film. Nos, ezt az 1984 1984-es filmadaptációja sem cáfolja meg. Bár én csak az 1984-es feldolgozást láttam (van még 1956-os, 2006-os (ebben bizonytalan vagyok) és elkezdődött 2015-ben egy, csak az eltolódott), azt kell hogy mondjam, a könyv ismeretében a film nagyon üres és sok olyan dolog hangzik el, amelyből hiányzik a kontextus. Sok részletet beleraktak a filmbe is, viszont nagyobb, fontosabb cselekmények pedig máshogy történtek a filmben, mint ahogy a könyvben meg van írva. Winstonnak sok gondolata hiányzik a filmből (bár a fontosabbak benne vannak, de azokból hiányzik a háttérinformáció). Sőt, olyan dolgok is vannak, amelyek fontosak lettek volna a filmben, mégis kihagyták. Ráadásul a film kronológiailag nem is olyan sorrendben zajlik, mint a könyvben. Például az a politikai háttér, amiről az egész könyv szól és ami miatt az egész íródott, hiányzik. Az egyetlen pozitív a könyvvel kapcsolatban az az, hogy segít egy jó és egzaktabb vizuális elképzelést nyújtani. Akit viszont a politikai része érdekel, maradjon a könyvnél. A mű mindenesetre nagyon elgondolkodtató, főleg az, hogy a benne leírtak hogyan vetíthetők le a mai modern világra.

“De most már rendben van, minden rendben van, a küzdelemnek vége. Diadalt aratott önmaga fölött. Szerette Nagy Testvért.

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük